Reykjavík: a bérleti díjak emelkednek és az épületek összeomlanak
Reykjavík: a bérleti díjak emelkednek és az épületek összeomlanak. Izland fővárosa mély gazdasági válság alatt állt, és mindenekelőtt az ingatlanszektorban. Annak ellenére, hogy az áthelyezés erősen ajánlott nemzete, a magas megélhetési költségek és a túlzott népsűrűség hozzájárultak a jégcsapdához.
A problémák a fővárosban a bérleti árindexet jobban befolyásolják, 3% -kal nőtt az augusztushoz képest.
Ugyanakkor az értékesített ingatlanok árai 0,5% -kal csökkentek (a Nemzeti Iroda szerint).
Hogyan jön és mi az oka annak, hogy az egyik oldalról felemelkedik, és a másik az összeomlás?
Lépést kell tenni, és elemezni kell az izlandi ingatlanpiaccal szemben álló befektetők típusát.
A 60-as években családok (nagyon sok) kerestek egy házat, hogy megvásárolják Izlandon.
Idővel azonban a potenciális vásárlók megváltoztak, csökkentve a 25-30 éves korosztályt.
Ez utóbbi természetesen nagyobb valószínűséggel ír alá egy bérleti szerződést, és nem egy épület kizárólagos tulajdonát.
Ennek oka, hogy a bérleti díjak iránti növekvő kereslet „áremelkedést okozott”, ami az ingatlanpiacot (a lakások megvásárlását korlátozza) a súlyos árcsökkenéshez vezetett.
A lakások elveszítik az értéküket, sőt a potenciális eladónak is nehéznek találja a keresleti oldalon a megfelelő választ.
Röviden, úgy tűnik, hogy az izlandi ingatlanpiac hibernált.
A statisztikai adatok nem garantálnak bizonyos előrejelzéseket, de reméljük, hogy ez a „jégkorszak” a lehető leghamarabb leolvadhat!
A problémák a fővárosban a bérleti árindexet jobban befolyásolják, 3% -kal nőtt az augusztushoz képest.
Ugyanakkor az értékesített ingatlanok árai 0,5% -kal csökkentek (a Nemzeti Iroda szerint).
Hogyan jön és mi az oka annak, hogy az egyik oldalról felemelkedik, és a másik az összeomlás?
Lépést kell tenni, és elemezni kell az izlandi ingatlanpiaccal szemben álló befektetők típusát.
A 60-as években családok (nagyon sok) kerestek egy házat, hogy megvásárolják Izlandon.
Idővel azonban a potenciális vásárlók megváltoztak, csökkentve a 25-30 éves korosztályt.
Ez utóbbi természetesen nagyobb valószínűséggel ír alá egy bérleti szerződést, és nem egy épület kizárólagos tulajdonát.
Ennek oka, hogy a bérleti díjak iránti növekvő kereslet „áremelkedést okozott”, ami az ingatlanpiacot (a lakások megvásárlását korlátozza) a súlyos árcsökkenéshez vezetett.
A lakások elveszítik az értéküket, sőt a potenciális eladónak is nehéznek találja a keresleti oldalon a megfelelő választ.
Röviden, úgy tűnik, hogy az izlandi ingatlanpiac hibernált.
A statisztikai adatok nem garantálnak bizonyos előrejelzéseket, de reméljük, hogy ez a „jégkorszak” a lehető leghamarabb leolvadhat!